Posted on február 20th, 2008 at 9:33 am by brod
Bár nem rajongok a klasszikus SF irodalomért (leszámítva Jefremov, Sztrugackíj és Botond-Bolics György munkáit - utóbbiról kevesen tudják, hogy Mikrobi papája), évente legalább kétszer el kell olvasnom egy nem túl felkapott, sőt, mára elfelejtett író, Lengyel Péter zseniális munkáját, az Ogg második bolygója című regényt.
Lengyel Péter nem volt túl termékeny szerző, főleg, ha az SF irodalmat tekintjük: Ogg második bolygója az egyetlen, amit ebben a stílusban elkövetett. Írt remek krimit (Macskakő - ajánlom mindenkinek a múlt században játszódó magyar krimit) és több szépirodalmi alkotást, de scifit csak egyet. Valahogy úgy lehet ez, mint a művész, aki elkészíti élete főművét, majd soha többé nem nyúl a szerszámaihoz. Nagy kár érte, de amit letett az asztalra, az nem csak értékes, de kiemelkedő is a magyar scifi irodalomban.
Ogg második bolygója a korlátlan (és ezáltal következetesen pusztítóvá vált) erő és az emberség (akár emberiség) harcának örök témáját dolgozza fel a kornak megfelelő, utópisztikus gondolatmenetekkel. Egy ezer éve útjára bocsátott űrhajó tér vissza Eelára, fedélzetén 900 kutatóval. Az út számukra alig néhány évig tartott, miközben Eelán ezer év telt el.
A visszatérőket különös világ fogadja: az ember nemcsak végtelen békében él, de elfelejtett dolgozni. Számomra ez a kép volt a legmegragadóbb, nem is értem miért. Odalent minden tökéletes, bár van néhány munka, amelyet el kell végezni, de ezek a munkák gyakorlatilag egy gyermek számára is elsajátíthatóak. Az eelai pilóták munkája kimerül néhány gomb lenyomásában, az ételipari technikusok az automatákat felügyelik, amelyekből bárki, bármikor lehívhatja a kívánt ételeket. Építeni, termelni ott vannak az automaták, az ember bár 130 évig is él, gyakorlatilag tespedtségben tölti mindennapjait.
A 900 visszatérő tudós a beilleszkedés problémái mellett figyelmes lesz arra, hogy Eelán gyakorlatilag minden űrkutatási munka leállt. Sőt, miközben a bolygó felé tartanak, a számukra sugárzott oktatási anyagokban felfedezik, hogy láthatatlan módon le is akarják őket beszélni arról, hogy az űrrel foglalkozzanak. Az űr hideg. Az űr rossz. Eeela jó. Természetesen visszatérésük után nyomozni kezdenek, és rájönnek, alig tizenöt éve a Prokon mellékbolygón lejátszódó események hatására az ember - eela sorsa megpecsételődött, és vele együtt minden lehetséges emberi fajt a kipusztulás fenyegeti.
Az eelaiak mindeközben élik békés és tespedt mindennapjukat, és csak a kormány néhány tagja ismeri a tényt: alig néhány száz év múlva eljön egy legyőzhetetlen faj, és elpusztítja a bolygót. Azzal az indokkal őrzik a titkot, hogy nem akarnak pánikot és anarchiát. Az ember méltóságra termett, és nem akarják, hogy méltóságát megtagadva várja a véget. A Csillaghajósok azonban a régi, tetterős és cselekvő embert képviselve olyan tervet dolgoznak ki, amely bár mindent elvesz Eelatól, egyúttal új életet hoz az utódoknak: egy majdnem háromezer évre szóló tervet. Többet már nem árulok el, még csak annyit, hogy nekünk, magyaroknak is jelentős részünk lesz Eeela és az emberiség túlélésében.
Bartók és Kodály ugyanis háromezer év múlva, egy idegen civilizációban is forradalmasíthatja zenét.
Link Here | 2008. február 20.,
Nekem is az egyik kedvenc könyvem, megvan az eredeti, kisalakú kiadásban is, illetve a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban is. Néha többször is elolvasom, mint évente kétszer.
Igyekszem én sem lelőni a történetet.
“Prokron nem érdekes. Prokronon nincs semmi.”
Pedig dehogy nincs. “csak” a kezdet és a vég.
Ez a rész nekem két dolgot juttat eszembe, a mai hatalmi elitet (nemcsak itthon), hogy ha elég sokáig tagadunk valamit, az nem is létezik - és fordítva, illetve az Erik, a Viking című filmet.
“Nem süllyedünk! Nem sülly..bluggybluggybluggy”
Tetszett, ahogy Eela népét egyfajta idealizmussal kezelte a szerző, mert nem arról van szó, hogy nem akarnának dolgozni az emberek. Akarnak. Mayari-an mondja, hogy bárilyen üresedés esetén menyire magas a jelentkezők száma. Inkább itt is a begubózás figyelhető meg. ogy 15 évvel korábban még gyarapodtak az állomások, több projekti is futott, de aztán egyik pillanatról a másikra fordulat állt be, és elkezdődött a hanyatlás.
Végezetül:
“Ha én megszólalnék, Prokron titka nem lenne többé titok!”
(Ogde-to)
Vélemény > Hokipoki
Link Here | 2008. február 20.,
:))) Hokipoki vegyel be nehany Rabonban-pasztillat
Egyebkent nem igaz amit irsz, emlexel, Igo-Vandar elmegy az etterembe, es amikor kozli hogy dolgozni akar, a fiatal par akikkel ul, teljesen ledobben ezen, es kifejtik, hogy nincs ertelme dolgozni, igazabol ok nem is unatkoznak, jol telik az ido
Mayari-an akkor jon be a kepbe 
Vélemény > brod |
Link Here | 2008. február 20.,
Igen, emlékszem a jelenetre. Gondolkodtam is, hogy beírjam a kommentbe. Mert ott ugyan szóba kerül a munka nélküli élet, de az később eltűnik. (Az üres helyekre való jelentkezéseknél említik először, és később is szóba kerül.) Szerintem a háttérben inkább az lehet, hogy tudatosan elnyomják ezeket a késztetéseket, sorvasztják a társadalmat. (Említik a népességdinamikát is egy mondat erejéig.)
Egyébként végiggondolva igazad lehet. Abban, hogy normál munkát nem akarnak csinálni. Mert ugye a normál munka csak gombnyomogatásból áll. Viszont amiatt meg ellentmondok neked, ami a repülőtárcsás kísérletnél volt. “Végre éreztem, hogy pilóta vagyok, és nem vénasszonyok szárazdajkája”, vagy valami hasonló.
Említik Eela lakosságát, valami hétszázmilliót vagy mennyit - amikor a Csillaghajósok a városuk helyét nézik épp meg.
Jó példa erre a rabonban pasztilla is. Keseregnek rajta, hogy a fogyasztása emelkedő tendenciát mutat. Azaz az emberek érzik, hogy valami nem jó, és azzal menekülnek előle. No meg segít eltölteni az időt.
Egyébiránt ez a tendencia napjainkban is megfigyelhető sajnos. Az emberek nagy része nem szeret/akar dolgozni, csak rá van kényszerítve. Ha a Földön is olyan automatizálás és jólét lenne, mint Eelán, akkor a többség itt sem akarna semmit csinálni, csak beülni a gördülőbe, majd a végén megnyomni -kábán, ezt ne feledjük!- a “Haza” gombot, majd sóhajtozni, hogy megint eltelt egy nap.
Vélemény > Hokipoki
Link Here | 2008. február 21.,
Ó Brod mester de jó volt ez a bejegyzés. Már régóta szemezgettem ezzel a könyvvel, ott volt a polcomon, és nagyon olvasásra csábító a második kiadás (KFK) borítója, meg az is vonzott, hogy ez a Frankfurter Allgemeine Zeitung éppen Wells társadalomkritikájával dobálódzott, de eddig valahogy nem jött össze, hogy elkezdjem. Aztán most már az ismertetőd hatására tényleg kedvet kaptam. Bevittem a nyelvsuliba, odakúrtam minden csoportba egy-egy háromoldalas tesztet, nesze bazmeg egyétek, és négy órán át önfeledten olvastam, még a feladatok szövegét is basztam nekik elmagyarázni. Hát ez a könyv egy hálaisten.
Vélemény > Chelloveck |
Link Here | 2008. február 22.,
Chello kollega: de jo hogy nem hozzad jarok angolra:)))))
Amugy azon filozok, hogy ha Lengyel tobb hasonlo szinvonalu sf-et is elkovetett volna, akkor ma Szelesi tobbszoros Lengyel Peter dijas iro lenne. Egyszeruen szeppen, elvezetesebben ir mint Zsoldos - leszamitva termeszetesen a vilaf legjobb SF-enek szamito Tavoli tuzet. Azt nem ubereli semmi. De Zsoldos tobbi munkajaval teljesen egyenrangu az Ogg - ezen a heten ketszer olvastam el, mosma kidobom a taskambol, de tegnap meg elolvastam a maradek harminc oldalt utazgatas kozben.
Vélemény > Brod
Link Here | 2008. február 23.,
Nekiláttam ismét.
Mármint a regénynek..
És a reagálásod a reagálásomra szerintem hibás.
Egy idézet, alátámasztandó álláspontom.
“- Te mit csinálsz? - S Igo válaszát meg sem várva, hozzátette: - Persze, még tanulsz. Mi nem dolgozunk. Nincs tehetségünk semmihez. És az idő tulajdonképpen elég gyorsan múlik. Nem értem, hogy panaszkodhatnak egyesek, hogy unatkoznak.”
Szóval ha szükséges említeni, hogy nem dolgoznak, mert nincs tehetségük, akkor az szerintem jelez valamit.
No, olvasok tovább.
Remélem, az írásod, meg a kommentek többb embernek is kedvet hoznak a könyvhöz.
Viszont ha már magyarok. Olvastad Bogátitól az utolsó embert?
Vélemény > Hokipoki